A kastély udvaráról elindúlva kezdődött meg az igazi túra, az először túrázók nagy meglepetésére egy kb. 45 fokos szögben kb.15 m szakaszon való leereszkedés. Ezt követően végig vadregényes táj fogadta a kíváncsi szemeket. A keskeny, le-fel kanyargó ösvényen haladva eljutottunk a Szelek barlangjának bejáratához, ahol a már kimelegedett túrázók ízelítőt kaphattak a zárt barlang bejáratánál lévő csövekből előtörő hűsítő szélből

Szombaton reggel négyen Gyomaendrődről indultunk autóval, a határnál találkoztunk a debreceni csapattal és száguldottunk a sárga kisbusz után a szállásig. A kis csapat harci díszben nekivágott a barlangfelfedező túrának.

Egy erdélyi újságban láttam képeket a Réz és Meszes hegységek találkozásának északi oldalán feltörő karsztforrás vidékéről. Elhatároztam, nekem is látnom kell ezt a helyet. Április 14-én kis csapatunk, Margó, Ildi, Edina, Pisti, és Én elindultunk felfedezni a Berettyó forrás vidékét. Természetesen nem a könnyebb autó utat választottuk, hanem a látványosabb, érdekesebb Karszt-plató felőli gyalogutat.

Elhatározásunknak megfelelően megérkeztünk a Magas-Tátra lábánál található Tatranska Striba-ba ahol a szállásunkat foglalatuk le. A bepakolás és kicuccolást követően a lányok elő is vették a térképet, hogy megtervezzék a másnapi túrát. Jómagam kicsit távolabbról hallgattam a záporozó lehetőségeket melyek közül képtelenek voltak választani. Mást se hallottam csak azt, hogy: még ezt is…, ha már ott vagyunk akkor…, innen már ez sincs messze…, visszafelé jöhetnék erre… Szerintem annak a ritka eseménynek voltam tanúja, hogy miként kerítheti hatalmába az embereket a "csúcsbetegség" 900 méter magasan és több km-re az elérendő csúcstól egy meleg szobában. Úgy éreztem akkor jött el az ideje, hogy visszarántsam a csajokat a valóság mezejére és felhívtam a figyelmüket, hogy kb 10 óra alatt megtehető túrát jelöljenek ki mert aztán már csak bóklászhatunk a sötétben.