Majd egy éves vágyam, tervem valósult meg a mikor július 10-én elindultunk
Szlovéniába raftingolni a
Soca folyóra. A több hónapos előkészítő munka eredménye képen sikerült találni 10 olyan pajtást, akik különböző indíttatásokból kifolyólag úgy gondolták, hogy velem tartanak erre a számunkra nem mindennapi hétvégére.
Ugyebár normális esetben az ember nem gázol térdig vagy mellkasig, sebesen zúgó, 8 celsius fokos hegyi patakban, ami később folyóvá hízik, de mi épp erre készültünk, letörölhetetlen mosollyal az arcunkon.
Megtapasztalhattuk, hogy az ár az Úr, és mi emberek milyen törékenyek is vagyunk a természet erőivel szemben. A velem tartók (ilyet korábban nem is tapasztaltam, amikor túrákat szerveztünk) az indulás előtt sorra mondták, hogy megnézték a neten ezt és rákerestek arra. Summa summárom felkészültek Ők is a látnivalókból, illetve a rafting "tudományából".
Már amennyire a monitor előtt fel lehet készülni arra, hogy a folyó úgy dobálhatja a hajókat sziklától szikláig a mederben megbújó köveken keresztül, mint a játékteremben a flipper a golyót.
Élményekkel teli, látnivalókkal gazdagon fűszerezett, csodálatos hétvégét tölthettünk együtt a bátor 11-el akikkel úgy érzem kicsit össze is kupálódtunk. Összeköt minket egy élmény, amire mindannyian örömmel gondolunk vissza.
És, hogy vissza megyünk-e még valaha?......................... AZ TUTI
Sajnos akármennyire is próbálja az ember szűkre, rövidre fogni az élmények bemutatását visszaadni próbáló beszámolókat NEM LEHET.
Ezért ha teheted, látogass vissza többször az oldalra és olvasgass kedvedre.
Szöveg: Csabi
Képek: Margó és Attila
Ha érdekel, hogyan is teltek napjaink akkor szánj az idődből pár percet a beszámolókra és olvasd el: