Szombaton hajnalban indultunk Bécsbe Budapestről,hogy a volt császári kultúra mellett a híres karácsonyi vásárt is megcsodáljuk.A vonaton helyfoglalási nehézségek után csendesen utaztunk.

Megérkezve Bécsbe gyorsan elfoglaltuk a szállást,ami a Schönbrunni kastély sarkára nézett. Első utunk a kastély kertjébe,majd a Gloriet és állatpark megtekintéséhez vezetett.Itt ittuk a hétvége első puncsát.Laca mókust próbált szelídíteni,de élelem híján hamar otthagyta a kis állat.

A vásárba még egy sajtos, húsos és zsíros kenyeret harmadoltunk egy újabb puncs kiséretében, majd rohantam, hogy a csoportot elérjem amivel a kastély 4o szobáját tekinthettem meg. Egy csapat ember között álldogáltam, keresgéltem az indulási helyet, mikor egy biztonsági őr tanácstalanságomat látva odalépett, és elkisért a bejárathoz. Az önálló kastélynézéshez kaptam egy mobiltelefonhoz hasonló szerkezetet, ami magyar nyelven, szobáról - szobára ismertette a látnivalókat.

Mivel Juditék ezt 2 hónapja látták, nem jöttek velem.

Ez után a belvárosba metróztuk. Nagyon jó ötlet, hogy a vonatjegyünkkel felszállhattunk az összes tömegközlekedési járműre egy bizonyos zónán belül (ez a zóna az összes turisztikai látványosságot magába foglalta). Megnéztük az éjszakai várost, a nyüzsgést, a vásározókat az érdekes standokat.

Judit kedvencei a kézzel festett üveg karácsonyfa gömbök voltak. Nekem a karácsonyi dalokat éneklő kórusok és zenészek tetszettek. Laca navigációs képessége fantasztikus, még a forgatag ellenére is mindig tudta merre megyünk. Mindenfelé karácsonyi égősorok, kivilágított épületek, csillagok, fenyőfák, csillogó díszek. Nem spóroltak a dekoráción. Puncsozgató beszélgető ráérős emberek.

Minden téren énekek szóltak, utcazenészek játszottak.A tereken különböző témakörben kínálták portékájukat az árusok. Találtunk bio ételeket, régiségeket áruló és egy posta standot is. Láttunk lámpásokkal feldíszített fákat-hóemberrel, szívvel, csillagokkal, diótörő bábukal, óriási gömbökkel világítottak. Éjszakai pompájában láthattuk a Belvedere palotát. Még a palota előtti tavat is teleszórták csillagokkal, vagy a csillagos eget is a palota élőtti tó vizére varázsolták az égősorok.

Ezen az estén a Rathaus előtti teret,a Hofburg egyes részeit, és a Stephansdom külselyét is esti fényekben a karácsonyi vásár forgatagában láthattuk.

A Singer str egy barátságos házias (..Három baltás..nevű) étteremben vacsoráztunk.2 db malomkeréknyi bécsi szeletet adtak egy adagba, mellé krumpli salátát-madárbegy saláta kiséretében. A borjúgulács knédligombóccal is emberes adag. Hozzá helyi sört ittunk. Jóllakottan tértünk vissza a szállodába éjszakára.

Másnap bőséges reggelivel kezdtünk, majd újra a belvárost céloztuk meg. Ma a Szecessziós házzal kezdtük a nézelődést,majd a Burggarten, Albertina következett. Ebben grafikai alkotások kaptak helyet.

A lepkeházban szabadon repkedő lepkéket fotózhattunk. A Sacher hotel külsejét, Hofburgot és Neue Hofburgot nappali szépségében is láthattuk. Ez régen a Habsburgok hivatalos lakhelye volt, ma múzeumoknak, előadásoknak ad otthont. Irigylésre méltó az a rengeteg munka, amit a szépen, aprólékosan megmunkált boltozatokon, ablakdíszeken, oszlopokon, szökőkutakon, díszes kovácsoltvas kapukon, stukkókon láthattunk.

Meglátogattunk belülről is néhány templomot(Szt Péter, Jezsuita templom),orgonát, karácsonyi zenekart hallgattunk közben. A Stephen Dom-ot sem hagyhattuk ki, hiszen Bécs egyik jelképe a színes, mázas cseréppel díszített teteje.

Meglátogattunk a Szentháromság oszlopot, Mária-Terézia emlékművet,a Természettudományi és Néprajzi múzeumot is. Melegedés címszóval felültünk Ring-Kai-Ring villamosra, ami a városgyűrűn körbevisz. Menetközben további palotákat láthattunk, amelyeket ma már szinte mind átépítettek. Lakóházat, szállodát, üzleteket alakítottak ki bennük.

Demel,Mocart és egyéb csokikülönlegességeket vásároltunk és kóstoltunk.Nem maradhatott ki a bécsi virsli és a Sacher torta sem a kipróbáltak listályáról.Mielőtt hazaindultunk volna még felkerestük a Baziliszkusz házat, az Anker órát,Am Hof teret,és a Duna csatornát is.A Práter óriáskerekét sajnos csak messziről láthattuk.Búcsúzóul hallgattunk még egy kis utcazenét és ittunk egy turbópuncsot. Sietve mentünk a vasútállomásra, hogy még indulás előtt néhány császárzsömlét és kiflit beszerezhessünk a vonatra. A rengeteg új élmény,sok látnivaló után még csendesebbe utaztunk hazafelé, mint jövetelünkkor.

A mi pénztárcánkhoz viszonyítva drágaság van, de a látvány és hangulat megéri a kirándulást. Elfáradtunk a 2 napi forgatagban,csillogásban, a századok küzdelmes múltjának látványában. Ennek ellenére egyhangúlag határoztunk úgy,hogy melegebb időben még visszatérünk egy alaposabb városnézésre.

További képek a galériában